A kapacitás értékét elsősorban az aktív anyag mennyisége és belső kialakítása (porózussága) határozza meg. Nagy kapacitás eléréséhez sok lemezből álló, nagyméretű blokkokat kell építeni, és a hatóanyagot úgy kell kialakítani, hogy formázás után annak minél nagyobb hányada részt vehessen a kémiai folyamatban.

A kapacitás egy akkumulátorra nézve sem állandó, hanem nagysága függ:

• a kisütő áram nagyságától
• az elektrolit sűrűségétől és hőmérsékletétől
• a kisütési folyamat jellegétől (szakaszos kisütésnél nagyobb mint folyamatosnál)
• az akkumulátor állapotától (az üzem során kihulló hatóanyag csökkenti a tároló képességet)

Különösen erősen befolyásolja a kapacitást a kisütő áram erőssége. Minél kisebb a terhelő áram, annál nagyobb a határfeszültség eléréséig leadott töltés mennyiség érthető, ha arra gondolunk, kis áramerősségnél az elektrokémiai folyamat lassan játszódik le, tehát a hatóanyag belseje is át tud alakulni, míg nagy terhelésnél a felszínen létrejövő átalakulás reakció terméke elzárja a belső aktív anyagot a további reakcióba lépés elől.

Mérésekkel és elméletileg is alátámasztható az a kapcsolat, amelyet felismerőjétől Puekert összefüggésnek neveztek el. Megállapítása szerint egy adott telepre nézve a kisütő áram (I_k) n-edik hatványa és a kisütési idő(t_k) szorzata állandó értéket ad.

Tehát: I_kⁿ _* t_k=konstans

A fenti okok miatt a nemzetközi szabvány és az ezzel megegyező hazai szabvány a következőket szabványosította.

• Névleges kapacitás (K20)

Ezen kapacitás az a villamos töltés-mennyiség Ah-ban amelyet 25⁰C hőmérsékletű akkumulátor a gyártó által szavatoltan lead névleges áramú terhelés mellett anélkül ,hogy az üzemi feszültsége a kisütési határfeszültség (10,5V) alá csökkenne.

• Tényleges (effektív) tároló képesség – kapacitás (C_e)

Vegyünk górcső alá egy példát melyben egy Banner Energy Bull 100Ah munka akkumulátort vizsgálunk ideális körülmények (savürüség, hőmérséklet, belső szerkezet) között. A példánkban szereplő akkumulátor C₂₀=100Ah névleges kapacitású forrás I₂₀(terhelő áram)=5A terhelés mellett 100Ah töltésmennyiség visszaadására képes, tehát tényleges tároló képessége is (C_e)= 100Ah , amit az akkumulátor 100%-os kapacitásának tekinthetünk. Ellenben ha a terhelő áramot növeljük hozzávetőleges 10A-ra a tényleges kinyerhető kapacitás már csak kb.88Ah, ezért fontos hogy a megadott kapacitáshoz terhelést is hozzá rendelni.

Mint ahogy azt előbb is megírtuk a kapacitásra, kiemelten nagy hatást gyakorolnak különböző tényezők ezen belül is a hőmérséklet ezt egy későbbi részben ismertjük.

Továbbiakban három olyan tároló képesség található melyet a gyártók illetve a végfelhasználó nem vesz figyelembe ezért csak tájékoztató jelleggel beszélünk róla.

Névleges tartaléktároló képesség

A tartaléktároló képesség az a gyártó által percben megadott kisütési idő ameddig a 25⁰C-os akkumulátor 25A áramot képes leadni anélkül, hogy feszültsége a határfeszültség alá csökkenne. Ez az érték elsőre talán nem nyújt számunkra túl sok információt, de ezen képesség mértékegysége megmutatja számunkra hogy egy esetleg meghibásodás esetén (generátor hiba-nem tölt) mennyi ideig tudja ellátni autónk villamos hálózatát önállóan 25A-os terhelés mellett. A 25A-os fogyasztás egy átlag személyautó nappali világítás mellett jelentkező fogyasztást jelent.

• Hidegindító kapacitás

Napjainkban csak nagyon ritkán használt jellemzőről van szó melyet a DIN szabvány határozott meg.

A hidegindító kapacitást úgy határozzuk, meg hogy a gyártó által feltüntetett hidegindító áramot megszorozzuk azzal az idővel, amely alatt az akkumulátorunk kapocs feszültsége névleges érték felére csökkenne. A DIN szabvány szerint indítóakkumulátoroknál ennek nagyobbnak kell lennie a 20 órai kapacitás egyötödénél.