A hosszú távú, nagy igénybevétel hatására az Akkumulátor kereső
- Akkumulátor akció
- Olcsó akkumulátor
- Autó akkumulátorok
- Akkumulátor töltő
- Munka akkumulátor
- Spirálcellás akkumulátor
- Motor akkumulátor
- Start Stop akkumulátor
- Quad - ATV
- Motorkerékpár-Robogó
- Motor csónak - JetSki
- Kertigép-Traktor
- Motoros szán
- Elektromos roller
- Teherautó akkumulátor
- Zselés akkumulátor
- Elemek, tölthető akkumulátorok
- Személyautó-Kisteher
- Külső akkumulátor
Indítóakkumulátorok szerkezeti felépítése
Indítóakkumulátorok szerkezeti felépítése
Az akkumulátorok működésének tárgyalásánál egy pozitív és egy negatív lemezt tartalmazó celláról beszéltünk. A normál sík lemezes akkumulátorok valójában több sorba kapcsolt cellát foglalnak magába. Így érik el a szükséges névleges feszültséget mely lehet 6V- illetve 12V, hiszen a sorba kapcsolt cellák feszültsége összeadódik. Egy cellán belül párhuzamosan kapcsolt lemezpárokat találunk. Ezzel az akkumulátor kapacitását növeljük, miközben a belső ellenállása csökken, azaz a terhelhetősége javul.
Az indító akkumulátor fő részei:
- Akkumulátor ház
- Zárófedél
- Negatív lemez
- Pozitív lemez
- Szeparátor
- Teherviselő borda
- Közfal
- Kivezetés
- Cellaösszekötő
- Záródugó
- Pólushíd
- Elektronszint-jelző
- Iszaptér
- Rögzítő talp, szegély
Akkumulátorház
E szerkezeti rész egy egységé fogja össze a telepet. Saválló szigetelőanyagból napjainkban általában polipropilénből készül, melyet alsó leszorító peremmel látnak el, mely segítségével rögzíthető biztonságosan az autó karosszériájához. Az edényt elválasztófalak osztják fel cellákra. A lemezek lapszeparétok alkalmazása esetén nem támaszkodnak az edény aljára, mert ekkor az elhasználódás során kihulló aktív anyag – az ún. ólomiszap zárlatot okozna. Ez a technológia egyre kevésbé elterjedt mivel ezzel hasznos részt veszítünk az akkumulátor belsejéből, így a lapszeparátorok helyét AGM szövet, illetve tasakos kialakítású szeparátorokat alkalmaznak a gyártók.
Lemezköteg
Az akkumulátorház celláiba helyezik be a lemezkötegeket. Ez pozitív és negatív lemezekből áll melyek közé szigetelőlapokat, ún. szeparátorokat helyeznek. E szigetelők feladata a hogy az eltérő polaritású elektródákat elektromosan elszigeteljék.
A szeparátorok saválló, mikroporózus anyagból készülnek, hogy az ionvándorlással szemben a lehető legkisebb ellenállást fejtsék ki, ugyanakkor megakadályozzák a kihulló hatóanyag zárlatot okozzon.
A negatív és a pozitív lemezek gyártása a rács öntésével kezdődik, melyben lényegi különbségeket fedezhetünk fel más – más gyártóknál. A rács, amely a lemez statikai és villamos vezető eleme az akkumulátornak ún. keményólomból készül, melyet régebben antimonommal, arzénnel ötvöztek, illetve napjainkban leginkább, kalciummal ötvöznek így növelve a mechanikai szilárdságát.E rácsos szerkezetbe kenik bele az aktív anyagot, azaz ólommasszát.Az aktív anyag a gyártás során szivacsos porózus szerkezetű. Ez biztosítja egyrészt a forrás alacsony ellenállását, valamit a nagy fajlagos energiatároló képességét.A porózus szerkezet azért is fontos, hogy kisütési és töltési folyamat során létrejövő térfogat-növekedés helye biztosított legyen.A gyártás során a szivacsos felépítési forma létrehozása nem egyszerű folyamat. Ezt egyrészt úgy érik el hogy a hatóanyagot nem tiszta ólom, illetve ólomdioxidból formájában sajtolják a lemezrácsba,hanem a nagytisztaságú ólmot porrá őrlik majd víz, kénsav és egyéb adalékok hozzáadásával a kívánt sűrűségű masszává keverik. Az elektródák anyagának végső kialakítása villamos töltéssel, formálással történik. A formázó töltés hatására a lemezrácsba sajtolt massza a pozitív lemezen finom eloszlású porózus ólomoxiddá a negatív lemezen ugyanilyen finom eloszlású szivacsólommá alakul. Ezen formázási eljárás szinte minden esetben a gyártónál megy végbe, és igen kevés esetben a végfelhasználónál, mint pl. speciális telepített akkumulátoroknál. Az így megformázott, kialakított lemezek lemezköteggé fogják össze, majd az azonos polaritással rendelkezőket a pólus hídhoz hegesztik. A pólushidak egyben a cellák kivezetései.
Záró fedél
Napjainkban a műanyag házas akkumulátorok tetején közös záró fedelet találunk melyet tükörhegesztéssel rögzítenek az edényhez. Anyaga megegyezik a tároló edény anyagával.
Kivitelében megkülönböztetünk teljes zárt illetve nyitható fedeleket. A nyitható fedelek felső részén az egyes cellákhoz külön-külön zárókupak van. Ezeken a zárókupakon keresztül pótolható az esetleges vízfogyás. A gyártók már egyre kevésbé használják ezt a fajta kialakítást, mivel leginkább karbantartásmentes kivitelben készülnek napjaink indítóakkumulátorai.
Cellaösszekötő hidak
Az akkumulátorcellákat összekötő hidakkal kapcsolják sorba. Régebben ezek a hidak kívülről is hozzáférhetőek voltak így megbontás nélkül is javíthatóak. Ilyen összekötést napjainkban elektromos targoncák lúgos akkumulátor telepeinél találkozhatunk. A mai korszerű akkumulátoroknál direkt összekötőket használnak, melyek a műanyag házon belül vannak. Előnyei leginkább a súlycsökkenés, illetve a lemezcsomagok a legrövidebb úton, az elválasztó falon keresztül való összekötése. A közfal-áthegesztéses megoldásnak köszönhető a külső zárlat veszélyének csökkenése.
Kivezető csapok-pólusok
A sorba kötött cellák közül az elsőn és az utolsón, azaz a két szélsőn kivezető csapokat hoznak létre melyeken keresztül terhelhető az akkumulátor, illetve ezen keresztül tölthető is. Az autó akkumulátoroknál igen fontos a helyes polaritás a bekötéskor, ezért a pólusokat különböző méretben szabványosították, ezzel elkerülhető a helytelen beépítés.
a. Európai szabvány b.japán szabvány
Elektrolit
Ahogy azt az előző részben is említést tettünk arra, hogy az akkumulátorok belsejében kénsav vizes oldata található, melynél a legfontosabb követelmény a hogy ne tartalmazzon szennyezőanyagokat, mivel azok elősegítenék az önkisülési folyamatot. A kénsav szentezettségének mértékét szabványban rögzítették. Az elektrolit másik alkotó eleme a víz. Azonban vízzel kapcsolatosan is magas elvárásokat támasztanak. Az elektrolit elkészítéséhez sosem használhatunk normál csapvizet, kizárólag desztillált illetve ion cserélt víz a megfelelő alkotóelem. A két elem közül a gyártók az ion cserélt vizet preferáljál mivel ennek előállítási, beszerzési költsége alacsonyabb, mint a desztillált víznek.
Az elektrolit sűrűségét úgy választják, meg hogy annak a lehető legoptimálisabb legyen a vezetőképessége. A vezetőképessége szempontjából az ideális 1,2kg/dm3 sűrű oldat alkalmazása volna célszerű, viszont ebben az esetben a fagyáspontja csökken, azaz előfordulhat, hogy az akkumulátorunk kisütési folyamat végén megfagy akár 0C fok körül. Ennek fényében a gyártok 1,23-1,28kg/dm3 sűrűségi elektrolitot alkalmaznak, bár a vezető képessége csekély mértékben romlik, de a fagyás pontja feltöltött állapotban biztosan 30C0 fok alatt van.
Ha hasznosnak érzed az információt , oszd meg az ismerőseid között, csak egy kattintás...
