Az autó akkumulátor polaritás helyesen kell csatlakoztatni! (Elméleti illetve gyakorlati síkon egy akkumulátort át lehet polarizálni! Az újabb processzoros töltők ezt már felismerik így a töltést sem kezdik meg!

Az elektrolit szintet a töltés megkezdése előtt ellenőrizni kell, és ha van vízfogyás, akkor azt pótolni kell! A pótlás minden esetben kizárólag desztillált vízzel vagy ioncserélt vízzel kell!

Az elektrolit hőmérséklete nem szabad, hogy túllépje a gyárilag engedélyezett határt (kb. 50⁰C)

A töltés közben el kell kerülni a gázképződési határt. Ez hagyományos töltőknél előfordulhat!

A töltő áram növelésével romlik a töltés hatásfoka. Túl nagy áram esetén fölösleges gázfejlődés jöhet létre.

Az akkumulátorok elhasználódásával együtt csökken a tényleges kapacitás, ezért a töltő áram megválasztásánál a tároló képességet helyesen kell megbecsülnünk.

Azt, hogy egy akkumulátor feltöltését valamely konkrét esetben mekkora beállított értékről indítjuk, és milyen lefolyást alkalmazunk, mindig az határozza meg, hogy milyen töltő berendezéssel rendelkezünk, mennyi idő alatt szeretnénk a telepet üzemkész állapotba hozni, valamint hogy milyen célból végezzük az energia bevitelt.

Az alábbiakban három jellegzetes eljárást részletezünk.

Gyorstöltés

A töltés e módját akkor használjuk, ha kevés idő áll a rendelkezésünkre. Ekkor a töltő áram kezdeti értéke igen nagy, ami akár a normál áram 15-szöröse is lehet. Természetesen ezt az áramerősséget a folyamat előrehaladtával folyamatosan vagy át kapcsolással csökkenteni kell, ezért a korszerű gyorstöltő berendezések, még hőmérséklet érzékelővel is el vannak látva, hogy ha az elektrolit hőmérséklete meghaladja, az 50⁰C fokot automatikusan lecsökkenti a töltő áramot, illetve akár le is kapcsolja a töltő berendezést. A gyorstöltés további jellemzője hogy az energia bevitelt végig kísérő viszonylag erős gázképződés, valamint a rossz hatásfok.

Normál töltés

Az akkumulátor karbantartása során leggyakrabban használt töltési eljárás, melyre a legfőbb jellemző hogy a töltő áram a névleges kapacitáshoz képest 0,025C határozhatjuk meg. Ez gyakorlatban, ha egy 12V 100Ah akkumulátort veszünk alapul, akkor a maximális töltő áram, amit használunk 2,5A. Természetesen ezzel a töltőárammal is maximum a gázképződési hátárig töltjük az akkumulátorunkat, melynél vagy meg szakítjuk a töltési folyamatot (a teljes töltöttség 80-85%) vagy csökkentjük a feszültség szinten tartásával.  A legtöbb CTEK akkumulátor töltő ezt a szabályozást teljesen automatikusan elvégzi , külső beavatkozás nélkül , így maximalizálva a teljes kapacitás elérése érdekében. Normál töltés esetén közepes hatásfokról beszélünk, illetve a gázképződés is csekély mértékű.

Csepptöltés

Az akkumulátorok hosszabb idejű eltárolása esetén (pl.: munka akkumulátor) problémát jelenthet, hiszen beavatkozás nélkül az önkisülés folyamatosan meríti a telepet.  Itt meg kell jegyezni, hogy egy munka akkumulátor belső ellenállása lényegesen nagyobb ebből kifolyólag az önkisülési folyamat is gyorsabb.

Az ólomszulfáttá alakult hatóanyagon belül átkristályosodási folyamat indul meg – egyre nagyobb kristályok keletkeznek, amelyek töltéskor csak kisebb hányadukban alakulnak vissza - , s ez csökkenti a forrás tényleges tároló képességét.

A tárolásból adódó el szulfátosodást csepptöltéssel akadályozhatjuk meg, mely folyamatos illetve időszakos 0,0005-001C közötti töltőáramot jelent.

Megjegyzés: a csepptöltés elsősorban a szulfátosodás megakadályozására használjuk és nem annak visszafordítására. A csepptöltésnél használt feszültség korlát: 12,9V- 14,1V