1.1 Névleges feszültség

A névleges feszültség az az érték, amely az akkumulátor alapvető besorolását meghatározza.

• Egy ólom-savas cella üresjárati feszültsége kb. 2 V.
• Hat cella sorba kapcsolásával jön létre a 12 V-os autóakkumulátor, amely a személyautók szabványa.
• Teherautóknál gyakori a 24 V-os rendszer, amely két 12 V-os akkumulátorból épül fel.

A névleges feszültség azonban nem állandó érték. Az indítózás közben vagy töltés hatására a feszültség ingadozik a terheléstől és a belső ellenállástól függően. Egy 12 V-os akkumulátor például indítás közben akár 9,5–10 V-ra is leeshet, majd az indítás után visszaáll a magasabb tartományba.

Szakértői megjegyzés: ha a névleges 12 V helyett nyugalmi állapotban tartósan csak 11,5 V-ot mérünk, az már jelentős kapacitásvesztésre utal, és az indítási biztonság erősen csökken.

1.2 Nyugalmi feszültség

A nyugalmi (más néven üresjárati) feszültség az az érték, amelyet akkor mérünk az akkumulátor pólusain, ha nincs rajta fogyasztó és nincs folyamatban töltés. Ez a legjobb mutató az akkumulátor pillanatnyi töltöttségi állapotára.

Jellemző nyugalmi feszültségértékek 12 V-os akkumulátornál:

• 12,7–12,8 V → teljesen feltöltött állapot
• 12,4 V → kb. 75%-os töltöttség
• 12,2 V → kb. 50%-os töltöttség
• 12,0 V alatt → nagyrészt lemerült állapot
• 11,8 V alatt → mélykisütés közeli állapot, maradandó károsodás veszélye

Miért változik töltés vagy kisütés után?

• Töltés után: az aktív massza környezetében magasabb kénsav-koncentráció alakul ki, ami átmenetileg megemeli a feszültséget. Ez kb. 20–30 perc alatt egyenletesen elkeveredik az elektrolitban, a feszültség pedig visszaáll stabil értékre.
• Kisütés után: a savsűrűség lokálisan csökken, így a vezetőképesség gyengül, ami kezdetben alacsonyabb feszültséget ad. Ez szintén 20–30 perc alatt állandósul.

Szakértői tanács: pontos nyugalmi feszültséget csak legalább fél órával a töltés vagy terhelés után mérjünk, különben torz eredményt kapunk.

1.3 Belső feszültségesés

Minden akkumulátor rendelkezik belső ellenállással. Amikor terhelést vagy töltést kap, ezen az ellenálláson feszültségesés jön létre. Ezért fordul elő, hogy a mért feszültség terhelés alatt mindig alacsonyabb, mint üresjáratban.

A belső feszültségesés mértéke:

• nő a terhelő áram erősödésével,
• csökken a nagyobb minőségű anyagok és fejlettebb gyártási technológiák alkalmazásával.

1.4 Üzemi- vagy kapocsfeszültség

Az akkumulátor pólusain mérhető aktuális feszültség töltés vagy terhelés közben az úgynevezett kapocsfeszültség.

• Ha az akkumulátor töltést kap, a kapocsfeszültség a névleges érték fölé emelkedik (pl. 14,4 V a jellemző töltési feszültség).
• Ha indítást végzünk, a kapocsfeszültség a belső ellenállás miatt jelentősen leesik, akár 9–10 V-ig.

Miért fontos?
Az üzemi feszültség alapján következtethetünk az akkumulátor terhelhetőségére. Ha indítás közben a kapocsfeszültség 9 V alá esik, az már gyenge akkumulátorra utal, amely rövidesen cserére szorul.

1.5 Kisütési határfeszültség

A kisütési határfeszültség az a legalacsonyabb érték, ameddig az akkumulátor biztonságosan meríthető anélkül, hogy mélykisütés következne be.

Ólom-savas indítóakkumulátor esetén:

• 1,75 V / cella → 12 V-os akkumulátornál ez kb. 10,5 V.

Ha az akkumulátort ennél alacsonyabb feszültségig merítjük, maradandó károsodás érheti: a cellák szulfátosodhatnak, ami jelentősen lerövidíti az élettartamot.

Szakértői tanács: ne várjuk meg, hogy az akkumulátor teljesen lemerüljön. Már 12,0 V alatt ajánlott töltést indítani.

1.6 Középfeszültség

A középfeszültség egy átlagérték, amelyet töltés vagy kisütés közben, adott időközönként mért feszültségek számtani közepéből határozunk meg.

Ez főként laboratóriumi és fejlesztési környezetben hasznos mérőszám, de gyakorlati szempontból is fontos lehet:

• Megmutatja, hogy az akkumulátor hosszabb ideig hogyan teljesít terhelés alatt.
• Segít összehasonlítani különböző gyártók termékeit.

1.7 Belső ellenállás

Az akkumulátor szerkezetében minden elem – a lemezhidak, cellaösszekötők, kivezető csapok, az elektrolit – rendelkezik bizonyos villamos ellenállással. Ez alkotja az akkumulátor belső ellenállását.

A gyártók ezt az értéket általában nem tüntetik fel, de a megengedett indítóáramból lehet rá következtetni.

Példa:

• Varta Blue Dynamic 12V 74Ah – 680A indítóáram
• Varta Silver Dynamic 12V 74Ah – 750A indítóáram

Mindkét akkumulátor kapacitása és feszültsége azonos, de a Silver Dynamic magasabb indítóáramot képes leadni. Ezt a gyártó a belső ellenállás csökkentésével éri el, például tisztább ötvözőanyagok és fejlettebb rácsszerkezet használatával.

Miért nem mindig előny a magasabb indítóáram?

A túl vékony rácsszerkezet ugyan csökkenti a belső ellenállást, de az élettartamot is rövidítheti. Ezért gyanakodjunk, ha egy azonos kapacitású akkumulátor feltűnően magas indítóáramot ígér.

Szakértői figyelmeztetés: ha egy 750A indítóáramú akkumulátor már nem képes megfelelően indítani a motort, akkor egy 800A-es sem fog sokkal jobban teljesíteni. Az akkumulátor állapota fontosabb, mint a katalógusadat.

Összegzés

Az indítóakkumulátor feszültségértékei kulcsfontosságú információkat nyújtanak az állapotáról és megbízhatóságáról. A névleges és nyugalmi feszültség megmutatja a töltöttségi szintet, a belső ellenállás és a kapocsfeszültség pedig árulkodik az indítóképességről. A kisütési határfeszültség betartása elengedhetetlen a hosszú élettartamhoz.

Az autós számára a legfontosabb, hogy:

• rendszeresen ellenőrizze a nyugalmi feszültséget,
• kerülje a mélykisütést,
• ne csak a katalógusadatok (indítóáram) alapján válasszon akkumulátort, hanem megbízható gyártótól, szakértői tanácsadás mellett.

Így biztosítható, hogy az indítás mindig megbízható legyen – télen és nyáron egyaránt.