Új jelszó kérése

Üdvözöljük az AKKU-FER Sales KFT.Webáruházában!
Válogasson kedvére a termékeink között,és találja meg az Önnek legmegfelelőbbet legyen akár az
Autó akkumulátorMotor akkumulátor, illetve Munka akkumulátor.

A hosszú távú, nagy igénybevétel hatására az autó akkumulátorok is, mint minden fogyóeszközök, egy idő után sajnos elhasználódnak. A személygépkocsik esetében fokozottan kell ügyelnünk az akkumulátorok ellenőrzésére, hiszen nem csak roppant kellemetlen, ha gépjárművünk leáll, de rendkívül veszélyes is lehet. A közúti balesetek megelőzése érdekében érdemes időközönként egy szakember tanácsát is kikérni, hogy megvizsgálja készülékünk állapotát.

Akkumulátorboltunkban csak a legjobb minőségű, csúcskategóriás termékeket találhatják meg, sőt, a hagyományos készülékek mellett kaphatóak még teherautó, zselés, spirálcellás akkumulátorok és akkumulátor töltők is.Ne habozzon, és mielőbb vegye igénybe szolgáltatásinkat, szakmai blogunkat ,ha pedig nem biztos a döntésében, kérjen segítséget: cégünk munkatársai készségesen segítnek kiválasztani a megfelelő akkumulátort.

Akkumulátor kereső

Kérjük válasszon:
    TOP termékek
    Termékajánló
    Tanúsítvány
    Árukereső, a hiteles vásárlási kalauz
    Blog
    2016.06.07 12:38

    Indítóakkumulátorok jellemzői – Feszültségek

    Indítóakkumulátorok jellemzői – Feszültségek

     

    1.1.   Névleges feszültség

    1.2.   Nyugalmi feszültség

    1.3.   Belső feszültség esés

    1.4.   Üzemi-kapocs feszültség

    1.5.   Kisütési határ feszültség

    1.6.   Közép feszültség

    1.7.   Belső ellenállás

    1.1   Névleges feszültség

    Az indító akkumulátorok kivezetésein mérhető feszültség terhelő, illetve kisütő áram hatására tág értéktartományban ingadozik, hiszen a belső feszültségesés az áramiránytól függően csökkenti vagy növeli az üresjárati feszültség értékét. Mivel savas ólomakkumulátorok esetén egy cella üresjárati feszültsége hozzávetőlegesen 2V, a cellák számának kétszeresét névleges feszültségnek nevezzük. Autó akkumulátorok esetén:12V

    1.2    Nyugalmi feszültség

    Terheletlen akkumulátorokon mérhető feszültséget a villamosságtanban üresjárati feszültségnek nevezzük. Az akkumulátoroknál és szinte minden egyes galvánelemnél megfigyelhetjük azt a jelenséget, hogy töltés után illetve terhelés után viszonylag jelentősen változik kb. 20-30 percig. Töltés után ez a változás feszültség esés, míg kisütés után feszültség emelkedés figyelhető meg.

    A jelenség magyarázata, nem más, mint az hogy töltés közben kénsav keletkezik, mely az aktív massza belsejében illetve körülötte nagy töménységű, de ahogy azt már említettük ez a tömény sav kb. 20-30 perc alatt elkeveredik az elektrolitban. Kisütésnél ez a folyamat pont fordított, azaz a folyamat során az aktív anyag belsejében, csökken a savsűrűség, gyengül a vezető képesség, és az indítás közbeni fordulat csökkenni, kezd. E miatt a feszültség ingadozás miatt töltés illetve kisütés megszűnte után mérhetjük az üres járási feszültséget.

    1.3    Belső feszültség esés

    Terhelés és töltés közben az áramforrások belső ellenállásán a feszültség esik, amelyet belső feszültség esésnek hívunk.

    1.4    Üzemi – kapocsfeszültség

    Az akkumulátorok töltése illetve terhelése közben a pólusokon mérhető aktuális feszültséget üzem illetve kapocs feszültségnek nevezzük.

    Az üzemi feszültség értékét a belső feszültség esés iránya és nagysága határozza meg.

    1.5    Kisütési határfeszültség

    Azt a feszültséget, amelynél kisebbre nem szabad csökkentenünk a mélykisütés elkerülése érdekében kisütési végfeszültségnek nevezzük. Értéke függ a terhelő áram nagyságától, hiszen a belső feszültségesést és az üresjárati feszültséget a terhelő áram befolyásolja. Néveleges áramot feltételezve az ólomakkumulátoroknál 1,75V / cella, azaz egy autó akkumulátor, munka akkumulátor 10,5V feszültségnél eléri a kisütési végfeszültséget.

    1.6    Középfeszültség

    Az akkumulátorok töltése illetve kisütése közben adott időközönként mért feszültségek számtani közepét töltési- kisütési középfeszültségnek nevezzük.

    1.7    Belső ellenállás

    Minden akkumulátor esetén a töltésmozgás villamos ellenállással rendelkező szerkezeti elemeken keresztül – lemezhidakon, cella összekötőkön, kivezető csapokon –pólusokon, illetve elektroliton keresztül jön létre, azaz minden akkumulátornak van belső ellenállása. Ezt az ellenállási értéket az akkumulátor gyártok nem tüntetik fel, de azért van egy szám, amiből következtethetünk rá, ez nem más, mint az indító áram. Vegyünk például két azonos kapacitású akkumulátort melynek az indító árama különbözik.

    A két fenti akkumulátor feszültsége, illetve kapacitása egyforma, ellenben az indító áram eltérő. Ezt az eltérést a gyártók a belső ellenállás csökkentésével érik el, melyek az ötvöző anyagok tisztaságától illetve a rácsszerkezet vastagságával függ össze. pl.: minél vékonyabb egy indító akkumulátor rács szerkezete annál kisebb az ellenállása. A rácsszerkezet vastagsága erősen befolyásolja az akkumulátor élettartamát, természetesen fordított arányban. Túlzottan vékony rácsszerkezet – rövid élettartam. Azaz ha egy 74ah akkumulátor pl. 800 vagy a feletti indító áramra képes legyünk inkább óvatosak. Mi azt szoktuk erre mondani nemes egyszerűséggel, ha egy 750A indítóárammal rendelkező akkumulátor nem indít megfelelően, akkor a 800A sem fog sokkal jobban, azaz nem éri meg átesni a „ló túloldalára”

     

    Érdekel még több információ az akkumulátorokról

     

    Ha hasznosnak találtad az információt osszd meg ismerőseiddel